Jose Mourinho 13 év után tér vissza a madridi derbire, amely az Atletico fordulópontja volt

Jose Mourinho 13 év után irányítja ismét az első madridi derbijét, amikor a Real Madrid vasárnap az Atletico Madridhoz látogat, visszatérve ahhoz a mérkőzéshez, amelyen utoljára jelen volt, azon az estén, amikor Diego Simeone végérvényesen megtörte az Atletico hosszú ideje tartó alárendeltségét a szomszédos csapattal szemben.

A rivalizálás több mint 300 találkozót eredményezett, és a Real Madrid továbbra is magabiztos történelmi fölényben van.

Azonban a modern derbi egészen más történetet mesél el, mint amit Mourinho a Santiago Bernabeu-n töltött első időszakában ismert.

Amikor a portugál edző legutóbb az Atletico ellen állt a Real Madrid kispadján, a Colchoneros már 14 éve nem tudták legyőzni városi riválisukat.

Ezt a hosszú nyeretlenségi sorozatot drámai módon szakították meg a 2013-as Király Kupa-döntőben a Bernabeu stadionban.

Cristiano Ronaldo szerezte meg a vezetést a Real számára, majd Diego Costa egyenlített, végül Miranda fejese döntött hosszabbításban, így az Atletico 2-1-re győzött.

Simeone számára ez jóval több volt egy újabb trófeánál.

Az a este bizonyította, hogy az Atletico ismét képes legyőzni a Realt.

Simeone 2013-as győzelme véget vetett az Atletico 14 éves derbi-szenvedésének

Az említett döntő előtt az Atletico Real elleni mérlege egyre nehezebben volt figyelmen kívül hagyható.

A piros-fehérek 1999 és 2013 között 25 egymást követő mérkőzésen nem tudtak nyerni, ami jól tükrözte a két klub közötti akkoriban fennálló különbséget.

A Real évente a legnagyobb európai trófeákért versenyzett, és egy újabb drága, sztárokkal teli keretet állított össze.

Ezzel szemben az Atletico a századfordulón kiesett az élvonalból, és éveken át dolgozott azon, hogy visszakerüljön Spanyolország elitjébe.

Simeone 2011-es érkezése kezdte megváltoztatni ezt a hozzáállást.

Amikor az Atletico 2013-ban a Bernabeu-ba érkezett a Király Kupa döntőjére, már agresszívebbek, szervezettebbek és nehezebben legyőzhetők voltak.

Az az este áttörést hozott.

Ronaldo megszerezte a vezetést Mourinho csapatának, de Costa egy kiváló Radamel Falcao-akció után kiegyenlített, majd Miranda a hosszabbításban gólt szerzett.

A győzelem véget vetett az Atletico hosszú derbi-nyeretlenségének, és Simeone korai uralkodásának egyik meghatározó eredményévé vált.

A folytatás pedig megerősítette, hogy ez nem csak egyszeri meglepetés volt.

Az Atletico a következő szezonban megnyerte a La Ligát, és állandó kihívóvá vált a Real és a Barcelona mellett.

A rivalizálás kiterjedt Európa legnagyobb színterére is.

A Real legyőzte az Atleticót a 2014-es Bajnokok Ligája-döntőben Sergio Ramos híres késői egyenlítő góljának köszönhetően Lisszabonban, majd ismét büntetőkkel nyertek a 2016-os fináléban.

Ezek a vereségek fájdalmasak voltak az Atletico számára, de az, hogy két Bajnokok Ligája-döntőt is elértek a Real ellen, jól mutatta, mennyit változott az erőviszony az évek óta tartó időszakhoz képest, amikor a szomszédok legyőzése is komoly kihívást jelentett.

Mourinho visszatér egy teljesen megváltozott madridi rivalizáláshoz

Mourinho most egy olyan derbire tér vissza, amely már nem hordozza ugyanazt a pszichológiai terhet.

A Real továbbra is uralja a történelmi mérleget, és hazai, valamint európai szinten is sikeresebb klub.

Az Atletico azonban több mint egy évtizede bizonyítja, hogy az egyes derbik már nem előre lefutott meccsek.

Simeone továbbra is a kispadon ül, és az egyik leghosszabb edzői időszakot vezeti az elit európai futballban.

Csapata bajnoki címeket, európai trófeákat nyert, és rendszeresen megzavarta a Real hazai ambícióit.

Ez izgalmas hátteret ad a vasárnapi találkozónak a Riyadh Air Metropolitano stadionban.

Mourinho számára az ellenfél ismerős, de a körülmények már nem azok.

Első madridista időszakában az Atletico kihívása az volt, hogy bizonyítsa, képesek egyenrangú ellenfelei lenni a Realnak.

Mostanra már úgy lépnek pályára a derbiken, hogy ezt el is várják maguktól.

A személyes történelem is új dimenziót ad a párharcnak.

Mourinho és Simeone eltérő edzői személyiségek, ám mindketten intenzitásra, védekezési fegyelemre és érzelmi kontrollra építik taktikájukat a nagy nyomású mérkőzéseken.

Legutóbbi madridi derbijük Simeone egyik legfontosabb Atletico-győzelmével zárult.

13 évvel később Mourinho ismét a túloldali kispadon áll.

A vasárnapi eredmény önmagában nem fogja újradefiniálni a rivalizálást.

De a 2013-as állapothoz képest a különbség egyértelmű.

Mourinho távozott a madridi derbitől, éppen amikor Simeone elkezdte átalakítani azt.

Most visszatérve egy olyan Atletico-t talál, amelynek már nem kell bizonyítania, hogy egyenrangú résztvevője a párbeszédnek.