Öt Nuggets-húzás, ami Nikola Jokic távozásához vezethet

Öt Nuggets döntés, ami Nikola Jokic elvesztéséhez vezethet

A Denver Nuggets tavaly nyáron merész lépéseket tett csapata irányvonalának átalakítására. Ezek a próbálkozások majdnem mind kudarcot vallottak, így a csapat egyértelműen kimaradt a bajnoki címért harcolók közül.

Összegyűjtöttük azt az öt döntést, amelyet a Nuggets tavaly nyáron hozott, és amelyek továbbra is kísértik a csapatot, sőt akár Nikola Jokic háromszoros MVP játékos szabadügynökként való távozásához is vezethetnek a következő nyáron.

1. Michael Porter Jr. elcserélése Cameron Johnsonra

Michael Porter Jr.-t a Brooklyn Netshez cserélni Cameron Johnsonért azt a célt szolgálta, hogy a Nuggets olcsóbb megoldást találjon kiscsatár posztra, 44,1 millió dollárért két évre Porter 79,1 millió dollárja helyett. Johnson azonban komoly visszalépésnek bizonyult, hiszen 12,2 pontot, 3,8 gólpasszt és 2,2 lepattanót átlagolt, míg Porter 24,2 pontot, 7,1 lepattanót és 3 gólpasszt hozott a Netsnél. Ráadásul Johnson 28 mérkőzést ki is hagyott.

Emellett a Nuggets elveszítette a 2032-es védetlen első körös draftjogát, ami az utolsó elcserélhető első körös választásuk volt. Denver nem sokat profitált a megtakarításból, csak annyit, hogy a luxusadó alatt maradtak. Ez pénzügyileg talán előnyös volt, de Jokic csúcsformájában nem segítette elő a bajnoki cím megszerzését.

2. Christian Braun hatalmas újoncszerződésének meghosszabbítása

A Nuggets meglepő lépése volt, hogy Christian Braunnak öt évre, 125 millió dollár értékben hosszabbították meg az újoncszerződését, miközben erre nem volt sürgős szükség. Ez az összeg túlzó volt egy teljesen korrekt, de sztárpotenciál nélküli játékosért.

Braun idén nyáron még csak korlátozott szabadügynök lett volna, és nehéz elképzelni, hogy komoly érdeklődők lepték volna el, miután 44 meccsen 12 pontot átlagolt és mindössze 30,1%-kal dobta a hárompontosokat. Ha az ő teljesítménye nagy fizetést indokolt volna, a Nuggets egyszerűen elcserélhette volna. Így viszont öt évre kötötték le egy túlzó fizetéssel.

3. David Adelman kinevezése állandó vezetőedzőnek

David Adelman a 2024-25-ös szezon utolsó három meccsére vette át a Nuggets irányítását, majd a rájátszásban 7-7-es mérleggel zárt, legyőzték a Los Angeles Clipperst hét meccsen keresztül, de kikaptak az Oklahoma City Thundertől. Az előző szezonban azonban súlyosan alulmaradtak az első körös kiesés során a sérülésekkel sújtott Minnesota Timberwolves ellen. A Nuggets motiválatlannak és felkészületlennek tűnt, és gyenge pontszerzőktől, mint Ayo Dosunmu és Terrence Shannon, kaptak ki.

Denver kereshetett volna tapasztaltabb edzőt, de inkább az olcsó és tapasztalatlan Adelman mellett döntöttek. Most pedig kénytelenek voltak Dave Joerger-t alkalmazni, hogy segítse fiatal vezetőedzőjüket.

4. Spencer Jones kétirányú szerződése

Spencer Jones visszahozatala az ígéretes újoncszezonja után jó döntés volt, ám az, hogy újabb kétirányú szerződést kapott ahelyett, hogy olcsóbb, hosszú távú kontraktust kötöttek volna vele, már nem volt az.

Jones jóval felülmúlta szerződését, 37 meccset kezdett, és 39,6%-kal dobott triplát. Amikor pedig korlátozott szabadügynök lett, a Nuggetsnek fel kellett ajánlania a Thunder két évre, 12 millió dolláros ajánlatát, hogy megtartsák, miközben hónapokkal korábban olcsóbban is megszerezhették volna.

5. Két általános menedzser alkalmazása

Amikor a Nuggets korábbi általános menedzserét, Calvin Boothot váltották, két vezetőt neveztek ki helyette. Ben Tenzer irányítja a kosárlabda műveleteket, míg Jon Wallace a játékosállományért felel, és mindketten Josh Kroenke tulajdonosnak jelentenek. Ennek megvan az oka, hogy a csapatok általában egyetlen GM-mel dolgoznak.

A Nuggets döntéshozatala bizonytalan, mert a döntéseket több személy hozza meg. Az idei nyáron visszalépést tapasztaltak, és nem világos, ki a felelős ezért. Ez akár az oka is lehet annak, hogy Jokic két nyáron keresztül sem hosszabbította meg szerződését, és új otthont kereshet magának.